eltűntem.

mert nem volt net. mert nem volt idő. mert nem volt kedv. mert kifogások sora... :)
magyarázkodás. de minek is? :)
azt nem mondhatom hogy nem volt miről írni, mert hogyaviharba ne lett volna miről írni...
de itt van például Chicago. csodás nyelv a magyar, de azokra az érzésekre amik ott átöleltek bennünket, nincsenek szavak...és írhatnám hogy láttunk felhőkarcolót alulról és láttuk az utcákat felülről, hogy voltunk a babnál és fényképezkedtünk a rémrendescsalád főcímében látható buckingham fountainnal...de amikor arra a három napra gondolok, amit ott töltöttünk a lányokkal, nekem nem ezek jutnak eszembe először :) hanem amikor megérkeztünk, és közeledtünk a kivilágított város felé és elfogott minket AZ az érzés :) vagy amikor összenéztünk és nevetve feltettük a kérdést: "te is arra gondolsz amire én?" majd a kérdést követte a tett, és beültünk az első starbucksba :) vagy amikor felmentünk a 103. emeletre és beleremegett a lábunk és libabőrös lett a karunk és a lábunkalá nézve nemtudtuk hogy sírjunk vagy nevessünk a boldogságtól (mindkettő egyszerre :)) vagy amikor megláttuk a babot, és nem azzal voltunk elfoglalva hogy hogy áll a hajunk, hanem hogy milyen furcsa alakot ölt a város képe ezen a hatalmas tükörszerű valamin :) vagy amikor végigsétáltunk a NavyPier-en, és belekapott a hajunkba A szél...mert Chicago tényleg windy city, akárkinek akármilyen magyarázata van rá... :) vagy amikor még két nap múlva az éjszaka közepén álmunkból felkelve is Chicago járt a fejünkben... :) bejártuk, megcsodáltuk, beleszerettünk... gyönyörű volt :) hihetetlenül szerencsésnek tartom magam hogy ott lehettem, hogy a lányokkal élhettem ezt át, és hogy egy olyan embernél tölthettük el ezeket a napokat, aki nem csak segített nekünk, de átélte velünk ezeket a pillanatokat, és akit nagyon megszerettünk az ott töltött idő alatt...köszönjük, Bogdan :) és köszönjük neked, kedves Chicago... ahogy Réka mondaná: "it's not a Goodbye, it's just a Seeyoulater" :) nemsokára találkozunk! ♥♥♥
nagyon rossz volt ezekkel az érzésekkel visszajönni, és bár azzal a tudattal jöttünk vissza, hogy márcsak 2 hét és újra világot látunk, ez a két hét még hosszabb mint a háromhónapig tartó július...már a hátamközepére sem kívánom a munkát, márcsak vonszolom magam egyik wc-től a másikig, már fáj minden mozdulat és már semmi sem hajt előre...már mennék, nagyon. és közben meg ott az érzés hogy dehogy mennék, jó nekem itt :) hiányzik az otthon, hiányoztok Ti mind, de tudom hogy 3 hét múlva meg ez fog hiányozni, de veszettül...lassan mennek el az emberek, és mindenki érzi, hogy lassan mi is magunk mögött hagyjuk ezt az egészet...sok jót és sok rosszat el tudok mondani amerikáról egy itt eltöltött nyár után, de egy biztos. van benne valami, ami magával ragad, és bármilyen távol is legyek tőle, vissza fog vonzani :)
közben közeleg az utazás, és tervezünk és nézzük a képeket és már alig várjuk hogy ott legyünk :) repjegyek lefoglalva, szállások alakulóban, NewYork pedig...örökhálánk Attinak és a kedvesének hogy befogadnak bennünket! :)

nahát valahogy így vagyok :)
még három nap. még 5 éjszaka. még 12 nap végetnemérő szabadság :)
nemtudom hogy mikor tudok újra írni. és inkább nem is ígérek semmit :)
de legkésőbb otthon ígérem elmesélek mindent :)
see you later :) ♥

"tudod én átölelném az egész világot ha volna olyan..." ♥

 

3 hete történt: mozi és gulyásparti :)

ez az első bejegyzés aminek nem tudok egyszerűen címet adni...túl sok és túl vegyesek az érzések bennem. na majd meglássuk mi sül ki belőle a végére :)
-----------------------------------------------------------------------------------------
az elmúlt héten két nap alatt annyi minden jó történt velem, hogy végül elfogott az érzés: nemakarok hazamenni. közben meg dehogyisnem, olyan jó lesz már majd otthon, de...annyira fog hiányozni ez az egész...lehetséges hogy igaza volt akkor a CLnek és ez tényleg életünk nyara?
persze a munka részéről lemondanék néha, mondjuk a kora reggeli felkelés és a napi 5konyha kitakarítása nem fog annyira hiányozni, de meg merem kockáztatni hogy még ez is fog :D a napi rutin, amiben élünk már lassan két és fél hónapja, az arcok amikkel minden reggel találkozunk, az izgalom hogy ma kivel fogok együtt dolgozni és a nap végén az a csodás érzés amikor hullafáradtan bepötyögöd a kódod a gépbe és elhagyod a breakroomot :) aztán hazajönni, élménybeszámolót tartani, röhögni a csajokkal, vacsizni együtt (délután 4től este 11ig folyamatosan, merthát ugye "never eat alone" ;)), felmászni a plafonra hogy aztán egy rövid, nem túl pihentető, de nélkülözhetetlen 'alvás' után az egész kezdődjön előlről... :) már ez hiányozni fog, hátmég azok a dolgok amik ezeken kívül történnek...például az elmúlt pár napban :)
szerdán hazaértem és mondta Annabella hogy fél5kor itt vannak Florinék, készülj. oké :D összekaptam magam és elmentünk bowlingozni, vicces volt nagyon, azthiszem újabb dolog került az "antitálentum vagyok" listámra, de legalább jót szórakoztunk :D (bár a fiúk szerintem sokkal durvábbak voltak, amikor konkrétan hozzába**ták a golyót a pályához, de hát ők tudják, európaiként hozzá sem szólok eme nemes sporthoz :D) aztán kitaláltuk hogy elmegyünk gokartozni, mire én mondtam hogy tök jó meg minden csak én nem tudok vezetni, úgyhogy ismét megcsillogtathatom tehetségemet :D mire Richcsel toltunk egy warm up partit, a bowlingozós helyen volt egy játékgépes rész, és volt ilyen autóversenyzős szimulátoros dolog, király volt, ráadásul én 3. lettem ő meg 4., szóval simán kur*ajó voltam :D de végül a gokart kimaradt idő hiányában. mondjuk a peanut butterös istenkirály fagyicsoda elfogyasztását nem nevezném idővesztegetésnek :') ♥
aztán elmentünk Rich meccsére, meg sétáltunk a tóparton, majd hazadobtuk Annabellát az amerikai byebye partira, de mivel én senkit nem ismertem közülük, visszamentem a srácokkal, hogy majd lesz valami. lett is :) életem első amerikai mozis élménye: pipa :D we're the millers :) a mozi szerintem nagyobb mint otthon, a film minősége sokkaljobb, semmi recsegésropogásképszakadás :D popcorn helyett lehet ilyen perecfalatkákat is enni, és amúgy a film sem volt rossz, átlagos vígjáték, de jókat nevettünk rajta :D az elején paráztam hogy nem fogok érteni semmit belőle, de végül nem volt ebből gond, bár voltak olyan momentumok, amikor én valamiért nem vettem a poént, és mindenki nevetett csak én nem, és volt olyan is hogy senki sem nevetett, mi Florinnal viszont fetrengtünk a nevetéstől, hiába, le se tagadhatjuk hogy európaiak vagyunk :D utána afterpartiztunk nála, ami inkább lazulós chill out party volt, de nagyon jó volt :) megismerkedtem Uncle Tommal, végre fény derült az igazságra hogy ő egy létező személy :)
későn értem haza, vagy inkább korán, öröm volt reggel felkelni, főleg hogy tudtam, ez egy jóóó hosszú nap lesz és hálistennek nem a munka végett :) délutánra gulyásparti volt a program :D it was amaaaazing, loved it!!! ♥♥♥♥♥♥♥ annnyira jól sült el minden, a gulyás istenkirály lett, a hangulat nagyon jó volt, dj Annabella keverte a zenét (tinikorunk kedvenceit), Alexa meg a palacsintatésztát, Réka pedig nemhagyta hogy a torkunk kiszáradjon... :) a srácoknak ízlett nagyon a főztünk, de nemutolsósorban mi örültünk neki a legjobban hogy végre MAGYAR ízeket érezhettünk a szánkban, isteni volt :')

szóval valami ilyesmik zajlanak erre mifelénk... :)
csókok ölelések ♥

u.i. ezt még 2 hete írtam, fogalmam sincs hogy történt-e még valami izgi ezidőtájt, bocsipuszi mindenkinek ♥

Madison buláj :)

hellósziamindenki :)
nemteljesen tudom még hogy hogy fog sikerülni ez a bejegyzés, a fejem nem egészen a helyén áll, úgyhogy előre is bocsi, de azért igyekszek :)
-----------------------------------------------------------------------------------------

a csütörtöki munka a "márcsak ezt az egy napot kell túlélni és irány Madison" hangulatban tellett el, gyakorlatilag kitchen-ekben számoltam vissza hogy mennyi van még hátra... :D délután ismét randiztunk Florinnal meg a csajokkal, ezúttal Alexa is csatlakozott hozzánk :) elmentünk hajókázni (upper dells tour), két órás volt a dolog és nagyon szép helyeken jártunk, mind a csónakákával, mind a két pici lábunkon :) merthogy ez ilyen kiszállós út volt, de azok a helyek amiket láttunk...még fényképeken sem jön át esküszöm az az érzés, ami ott elfogott bennünket, nemhogy szavakban, úgyhogy nem is próbálkozom, csudaszép volt :)) utána walmartoztunk és csoki-cookie partiztunk a tónál, csakhogy nehogy véletlenül kalóriahiányunk legyen :D (jaigen. megméretszkedtem :D de legközelebb már csak otthon fogok :D nemakarok egyik fánknak sem lelkiismeretfurdalással nekiállni :D itt muszáj enni, nem lehet leállni, a többit meg majd otthon...:D)
másnap reggel korán keltem, hajmosás meg reggeli meg satöbbi végett. csakhogy a cseh lányok leléptek előtte való este már valami programra, azt se tudtuk Rékával hogy mikor indulunk, úgyhogy nyugisan készülődtünk, egyszercsak kopogtat Monica hogy akkor indulunk. hát egy "őőő most még biztos hogy nem" facet levágtam, mert épp dinnyétszeleteltem pizsiben, tehát az "indulásra kész"-től még igen messze álltunk :D mindegy, elmentek reggelizni valahova, addig meg összeszedtük magunkat. megismertük a hétvégi sofőrünket és idegenvezetőnket, Chris-t, akire Kate talált a couchsurfinges oldalon (vagy fordítva, tökmindegy :D), St. Paul-ban lakik és mivel hogy ő is megy erre a Madisonos CS-es találkozóra, felajánlotta hogy akkor elvisz minket is :) naszóval, elindultunk :) hátőőőő... :D mondjuk úgy hogy az első nap nem olyan volt amilyenre számítottunk, és így a kedvünk sem olyan volt, amilyennek lennie kellett volna :D egész nap ilyen hazaakarunk menni és a lányokkal és Florinékkal akarunk inkább lógni érzésünk volt, ami nemolyanjó :) ráadásul kicsit így elszeparálva voltunk a lányoktól, ketten-ketten külön járkáltunk, és ez is kicsit furi volt...namindegy. elmentünk a Devil's Lake-hez, ami gyönyörűséges volt, hegyetmásztunk-kiránydultunk a CS-ös emberkékkel, akik az elején kicsit furik voltak, vasárnapra meg úgy a szívünkhöz nőttek hogy csuda :) aztán sütögettek ott egy kicsit, fürödtek a tóban (mi kihagytuk mert naggggyon hideg volt!), aztán elindultunk a Mad Citybe. hát tényleg 'mad' volt. a host-unk egy szlovák férfiember volt, hát a creepy az nem írja le hogy mennyire volt őrült a csávó, konkrétan egy baltásgyilkosnak nézett ki, de végül szerencsére semmi gond nem volt vele :D este parti volt az egyik, már a kiránduláson megismer srácnál, Dannél, ahol nagyonsok embert megismertünk (köztük egy magyar srácot is, illetve egy csajnak a dédszülei magyarok voltak úgyhogy beszélt egy nagyonkicsit magyarul :)) és nagyon jót szórakoztunk! :D

nadeaztán. first couchsurfing experience: creepy host, 5 people sleeping together in 1 room, „goodmorning” kávéval megspékelve :D (a csávó konkrétan majdnem ránktörte az ajtót úgy kopogott és közben ordította hogy „coffee with milk? who wants coffee with milk?” :D jóreggelt neked is cimborám :D de végülis rendi volt, csinált nekünk egy kis reggelit, majd (neméppen) könnyes búcsút vettünk egymástól, nyugtával dícsértük a napot, akarom mondani az éjszakát, és nekivágtunk a városnak :) először piacoztunk, ami konkrétan abból állt hogy a kapitólium körüli sátrak kábé hármasával váltogatták egymást, zöldség, kolbász (ó, ugyanmár, azt se tudják mi az a kolbász…) és süti J rengeteg ember volt, hihetetlen hogy az amerikaiak hogy megtudnak őrűlni néhány friss paradicsom vagy hüvelyesborsó láttán :D (najó, az azért az én szívemnek is jól esett amikor két hónap után először karalábét láttam :’)). kostóltunk brownie-t meg sajtot, aztán bejártuk a kapitóliumot, voltunk a tetején, és mindezt ingyé! utána a cseh lányok elmentek bringázni, mi meg játuk a magunk útját, körbenéztünk az egyetemi kampusz környékén, és minden olyan mint a filmekben: hatalmas épületek, régi és modern egyaránt (zömmel a régebbi), mindenhol büfék meg nagy terek, alfabétagammakappaomega jelű diáklakok, és mindez a tó partján terül el J (alig várjuk hogy bejárjuk a harvardot :)) délután hambiztunk egyet, majd miután újra egyesültünk a csajokkal, elmentünk Pelo lakására hogy majd onnan megyünk vacsizni és utána haza. aha, persze :D a már említett Pelo egy hihetetlenül rendes, ugyanakkor az az igazi belevaló karakán laza folytonnevető fekete csávó úgydöntött hogy inkább maradjunk az esti bulájon, ott aludhatunk nála, nemenjünk már el, bulizzunk még egy nagyot :D hát, végül így is lett, bár a fenenagy bulizás számunkra elmaradt, leszámítva a hajnali 3as kelést amikor a többiek megjöttek fullrészegen a kocsmából és Pelo elkezdte ordíttatni a fekarapet meg elkezdett ordíbálni mintha muszáj volna, ami a maga módján ku*vavicces volt, csakhát erre kelni…:D de összességében megérte ottmaradni, láttuk a kapitóliumot kivilágítva és nem maradtunk le a hajnali pucérfürdőzésről sem :D (persze mi Rékával nem fürödtünk, de legalább jókat nevettünk meg csacsogtunk :))

és akkor ha már hajnali 5, akkor mi már ugyan nem fekszünk vissza (jamert ugye koránreggel indulni kellett vissza, merthát ugye az úr a hetedik napon dolgozni megy :D)

ezúttal tényleg könnyes búcsút vettünk a srácoktól, hihetetlen hogy két nap alatt hogy a szívünkhöz tud nőni itt valaki…egyszerűen számunkra felfoghatatlan az hogy sokan itt milyen rendibendik mindenkivel, milyen közvetlenek, nyitottak, és szeretnivalóak…ugyanezt érezzük Florinékkal kapcsolatban is, egyszerűen nem tudjuk felfogni, hogy lehetnek ilyen kedvesek velünk, és hogy hogy tudjuk úgy szeretni ezeket az embereket, minthogyha világi cimbipajtik lennénk két-három találkozás után :)) hát ez a szép ebben :))

tegnap egy vasárnaphoz nem méltó vasárnap volt megint, Judittal dolgoztam együtt (ő előtte éjszakás volt, énmeg ugye nemalaudtam semmit szintén, jópárosítás voltunk mink együtt :D), este pedig elmentünk a Tommy Barlett showra, ez ilyen vízi parádéskodás volt, motorcsónak, szörfdeszka, ugrabugra, bohóckodás :) jóvolt jóvolt, u know it’s okey :D de ami utána jött…az…az…csak egyet mondok: banana split ♥ és igen, cheesecake meg smore meg cookies meg miegymás, de ez…valami csoda :’)

könnybe is lábadt a szemem és megkordult a gyomrom :D úgyhogy megyek is vacsizni Annabellával, mac-n-cheese az esti menü ;)

jáj, aztmég gyorsan: ma az Alexa-Judit-én-féle triumvirátus dolgozott együtt, ha azt lehet egyáltalán munkának nevezni amit mi ma műveltünk :D két nagyszoba és három kicsi, fahéjascsiga és fagyi és kávé és ah, király volt nagyon :D

najó, csókollak benneteket ♥

ui.: képek facén.

day off: kalahari, day on:... :)

hellószia mindenki! :)
holiskezdjem :D
hétfő. este ismét átmerészkedtem a laundryba, kábé két hete nem voltam itt este, és bevallom őszíntén, kicsit hiányzott :) aztán éjfélkor kitalálták a török srácok (why am i not surprised?!) hogy menjünk el Lake Deltonba, merthogy van ott valami J1 student party. ÉJFÉLKOR :D (ti. itt kettőkor mindenhol bezár a bazár...) szerencsére nem mentünk el Andrissal végül, mert (de itt msot mégsem mondhatom hogy "de én megmondtam..." :D) valóban nem volt már ott semmi mire odaértek a többiek, úgyhogy kocsikáztak egyet, kétésfél dollárért :) (ócsón megúszták, sok török sokra megy :D)
kedden dayoffunk volt. úgyhogy összeszedtük magunkat és délkörül nekivágtunk a Kalahari nevezetű indoor theme parknak, magyarul zárthelyi játszótér, szószerint :D összességében én többet vártam tőle, de azért így is elvoltunk nagyon, mint a jógyerekek :D laser tageztünk, ami nem annyira volt olyan mint a howimetben, de még van egy a városban amit kipróbálhatunk ingyé, és azt mondják az jobb, úgyhogy még van remény ;) 3D-s lövöldöztünk, az ku*vajóóó volt, kétszer is bementünk :D és másodjára 2. lettem :) (büszkebüszke)
Andrissal végigmentünk a kalandpálya részén is, ami lentről így "hát ha az 5éves gyerek végig tud rajta menni akkor hagyjukmá', nempara". aha :D hátazért de, para :D nagyon király volt, otthon is akarok menni sobrijóskázni, nagyon menő dolog ez :D
Kalahari után átvágtattunk a tacobellbe, még mindig nagyonkirály, aztán elmentünk az outletbe, de már álmosvoltam, pisilnem kellett, és mivel a másdoik üzletben sem találtam semmit, feladtam a küzdelmet, és csak sodródtam az árral, de azért jó volt ez is :)
már hazafelé elkezdtem a nyüszit hogy "nemakarok holnap dolgozni menni" (ha csak annyi 5dollárosom lenne, ahányszor ez a mondat elhagyta a szánkat...nem lenne kérdés a CL-es ezerötszáz :D) és az érzés másnap reggelre sem múlott el :'D ottviszont...
bementünk az irodába Monicával megkérdezni hogy akkor ugye áll a péntek-szombat dayoff, mert megyünk Madisonba (és Réka is kapott teljesen véletlenül offot, és ő is jön velünk és úúúúúúdejóóóóóóó úúúgy örülök :)). node. amilyen face-t levágott a managerünk :O minthogyha ő még soha ezelőtt nem hallott volna erről hogy mi meg hogy meg merre, meg amúgy is a péntek bizidéj, ő nem tudja, még le kell csekkolnia mégegyszer. FAKK :D nahát így dolgoztunk egész nap a két kici kínaimmal, de aztán nap végére kikerült az új heti beosztás és szerencsére rajta rolt a két R/OFF...huhh :)
délutánra randit beszéltünk meg Florinnal és Rich-csel, írtuk nekik (naívan) hogy 4kor végzek, fél5re jöhetnek értünk, gondoltam addigra tuti elkészülök. program: Rich softball meccse first-of-all :) aztán mikor 4kor még porszívóztam egy szobát (ami nem is a miénk volt és ráadásul 4 mehikóka meg két jamaikáka ott röhögött bent a szobában...nocomment.), aztán mikor kiléptünk az ajtón Alexával és megláttam hogy szakad az eső...na ott éreztem hogy ebből a napból már ugyan nem lesz semmi. ráadásul ugye internet sincs ám ilyenkor hogy kommunikálni tudjon az ember lánya...:D de aztán végül azt írták a srácok hogy it doesn't matter, készülődjek, még nem tudjuk hova, de megyünk :D aztán ez annyira megtetszett az időjárásnak is, hogy végül azért csak kisütött a nap is :)) 5en mentünk, Réka-Annabella-én meg a fiúk, először beültünk igazi hamburgerezni-sörözni, és úh :D veszettjó volt, azért tudnak enni ezek az amerikaiak is :D és volt hozzá valami "kovászosuborka" szerű valami, ami persze meg sem közelítette az otthonit, de azért mégis na :D utána elmentünk a softball meccsre, cheerleaderkedtünk :D és győzött a csapatunk, megint ;) (mondjuk ez ugye nem is kérdés...:D) aztán elmentünk csónakázni a tóra, megnéztük a naplementét, ééééés vezettem motorcsónakákát :D (jaaaj, az ki is maradt hogy a Kalaháriban gokartoztunk, vééégre kipróbáltam, és már alig várom hogy elkezdjek otthon vezetni tanúni :D) aztán medencepartiztunk még egy kicsit, söröztünk filmeztünk, annnnyira jóóó volt megint, annnyira jó csak messze lenni innen... :) 1kor értünk haza aztán még csacsogtunk a lányokkal kicsit, úgyhogy a fejem ma tényleg nem fej hanem fúj (ahogy Dóri apukája mondaná :)), de már csak ezt az egy napot kell túlélni, holnapreggel irány Madison! :)

megyek is. ja még nem. kétdolog :)
először is IMÁDLAK BENNETEKET TABILÁNYOK, most még ha lehet mégjobban, és alig várom hogy hazaérjek és megölelgethesselek benneteket ♥
másrészrű. BOLDOGSÁGOS NEVEDNAPJÁT EGYETLEN ÉS UTÁNOZHATATLAN HÚGCSÍ! ♥ :) másfélhónapmúlva megyek, megünnepeljük neféjjé' :D ♥
píszláv ♥

vegas, baby, vegas :D (nélküled el se megyek vegasba úgydöntöttem :D) csókszi ♥