megnéztük, imádtuk, végigbőgtük...
de hogy milyen hosszú út vezetett idáig...elmesélem :)
szombaton day offunk volt Beával, úgyhogy pénteken délelőttösök voltunk, plusz vissza kellett mennünk vacsit szervírozni, de az már nem volt para :) délelőtt miközben salátát csináltunk Danival, jött a hír, hogy tornádó készültség van a környéken :D pillanatok alatt napsütésből záporzivatar lett, mindenki tök parázott, mi meg teljes nyugalomban az ablak előtt salátáztunk :D Dani meg úgy várta hogy jöjjön a tornádó, mint kisgyerek a karácsonyt :D (földrajz szak...:D) szerencsére megúsztuk csak némi esővel (minthadézsából...), de azért kicsit veszélybe került a day offunk, aminek nem örültünk annyira. akartunk menni még délután kötelencsúszni, de így elmaradt :( na majd most a héten ;)
vacsi után összeszedtük magunkat, és este Dave kihozott minket Sleepy Hollow-ba :) egy ilyen weekend házat kell elképzelni az erdő közepén (Hófehérke kunyhója kábé :D), ahol van wifi, xbox, wii, netflix, konyha, egyszemélyes fürdő!!! :D
csak egy páran voltunk, két szlovák csaj, néhány angol, amerikai, plusz egy amerikai srác, aki gitározott itt este (nemfeltétlen nekünk :D), úgyhogy nagyon nyugi volt :) tudtam szkájpolni, viberezni, nagyon jó volt :)
másnap reggel felkeltünk, és mivel nem volt fuvarunk, úgy döntöttünk, hogy visszasétálunk a táborba. kiértünk a főútra, ki volt írva hogy forgalmas út, ami mondjuk nem is zavart volna, ha ténylegesen nem lett volna forgalmas az út. de az volt :D és akkor Isten a 6. napon küldé nekünk Rodot, hogy hazavigyen minket :D egyszercsak ott termett a semmiből, és megkérdezte hogy elvigyen-e minket :) visszeértünk, elmentünk reggelizni, betoltam két cinnamon rollt (tudom tudom, shame on me, de ha egyszer olyan jóóóóó), átöltöztünk, aludtam még egy órát, aztán elkezdődött a vadászat. annyit tudtunk, hogy senkinek nincs szabadnapja, csak azoknak a counselloroknak délután, akiknek hazamentek egy hét után a csemetéi. csakhogy mi senkit nem ismertünk közülük, úgyhogy elég nagy bizonytalanságban telt a nap...egészen délután 1ig, amikor a remény egy halvány szikrája kigyúlt, és úgy tűnt, tényleg be tudunk menni a városba. nem volt hatalmas tervünk, szerettünk volna Walmartba menni, meg moziba. c'est tout. hát nem volt olyan egyszerű ez az elején mint gondoltuk... olyan volt mintha egy hullámvasúton ültünk volna. először nem találtunk senkit, aki el tudna vinni. akkor végre megtaláltuk a counsellorokat, de nem ismertünk senkit. akkor Debbie azt mondta hogy ez lehet nem is fog összejönni. akkor mire sikerült sofőrt keríteni, addigra elvitte a motorcsónakos spanom a verdát Oklahoma Citybe... az bosszantott a legjobban, hogy várakozással töltöttük a szabadnapot, amikor aludhattunk is volna :D
háromnegyed2kor, már amikor épp majd' lemondtunk a napról, Isten küldött nekünk 3 lányt, akiknek teljesen véletlenül ugyanaz volt a tervük mint nekünk (egy laundry-val megspékelve, hál'Istennek - külön sztori :D) és volt még pont 2 hely az autójukban :D 2kor már úton voltunk, és boldogabbak nem is lehettünk volna :D elmentünk a Sonic-ba, ittunk jégkását (olyat, aminek nem megy el az íze :D) 85 centért (Happy Hour always makes us happy :D), voltunk Walmartban, vettem Reese's-es cookie-t akciósan, és végül: megvettük a jegyünket az esti filmre :')) el se hittük, hogy egy ilyen nap után finally tényleg megnézzük a Fault in our Stars-t :) még volt 2 óránk úgyhogy elmentünk laundry-zni. tényleg olyan mint a Jóbarátokban :D (megy a harc a mosógépekért meg a kocsikért :D) és az egész tele volt Ozarkosokkal :'D táboros reunion. körbenéztünk és nem láttunk ismerőst, úgyhogy kicsit unalmas volt a dolog, de mikor megláttuk hogy a kettesszámú szerelmem is éppen mosott...:D úgyhogy azért csak eltellett az idő, Beával bámészkodtunk meg beszélgettünk, meg majdnem elaludtam :D könnyes búcsú után átmentünk egy kis mexikói étterembe, nagyon hangulatos volt, csatlakozott hozzánk még 3 lány, ők is jöttek a moziba be :) a pincérnő kicsit creepy volt, az az igazi belevaló bajszos mexikói néni, akinek ha mondod hogy nem kérsz több vizet IS önt még egy keveset :D ettünk chicken burrito-t, ami kicsit hajazott egy gyengébb hortobágyi palacsintára :D kb 5 percünk volt enni, és további 8 hogy odaérjünk a moziba. de odaértünk ;) a terem kezdetben csalódás volt, kábé 40 hely (maximum!) és olyan volt mintha egy nappaliba ültünk volna be. a székek majdhogynem egy síkban voltak, a vászon elég kicsi volt, és a film elején kicsit áthallatszott Godzilla a szomszéd teremből... de kit érdekel mindez, ha végre hónapok után megnézhetjük A filmet?! :)) hát őőő... kábé a felétől sírtunk a végéig (bár én már az elején is, mivel tudtuk hogy mi lesz a vége...), a film után a lánymosdóban mindenki azt nézte, hova folyt el a szeméről a festék, megduzzadt szemek, pirosra fújt orrok... tömeges szívszakadás :) jaj és a momentum, amikor felismered, hogy sírós filmet nézel Amerikában: mindenki szipogott a film alatt :D (bár ha a popcorn mellé ingyen zsepi járt volna SEM fújta volna ki senki az orrát. Welcome to America :D) nagyon jó volt. túl jó. akarom, mégegyszer, még sokszor, úristen! :D a könyv szerintem erősebb volt mondjuk mint a film, de még ígyis eszméletlen jó volt! megérte ennyit várni rá :)
este visszahoztak a lányok minket Sleepy Hollow-ba, teljesen véletlenül itt volt a kettesszámúm, de miután hazamentek, csak mi, magyarok maradtunk :)
este szkájpoltam kicsit Petivel, tok jó volt végre hallani a hangját :) (bár már nagyon álmos voltam ahhoz hogy értelmi kommunikációt folytassak vele, de azért volt így is miről csacsogni :) reggel pedig anyáékkal :)) imádat van ♥
most épp szakad az eső, éjszaka villámlott mennydörgött állítólag (engem nem kell félteni, végigaludtam :D) Bea meg a tök parázott állítólag, hogy jön a tornádó és senki nem szól hogy hova bújjunk, a drága szívem :D
úgyhogy megyek is, visszacsöppenek a tábori életbe. egyhétmúlva újra egynap szabadság ;)
puszik
♥
 |
 |
| happy hour always makes us happy :D |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése