2014. július 9., szerda

napok óta... :)

vicces hogy nem tudok megírni egy bejegyzést egy ültő helyemben... :D vagy az idő kevés, vagy már nekem nincs kedvem csak itt ülni, vagy elfogy az ihlet, vagy inkább szkájpolok anyáékkal (megesik néha). de most csakazértis befejezem a vasárnapi igét ;) :D
-------------------------------------------------------------------------------------------------------


ma hivatalosan is visszatért az élet belém :))

miután tegnapelőtt felvonszoltam megfáradt testemet a hegytetőre a kereszthez, és a naplementét bámulva vagy egy órán keresztül a saját nyomoromon töprengtem és próbáltam elhessegetni az összes kérdőjelet a fejemből, tegnap elhatároztam, hogy csakazértse hagyom, hogy a mosoly eltűnjön az arcomról :) egy csodálatos helyen vagyok, csodálatos emberekkel körülvéve, és egy másodpercet sem szabad elpazarolnom búslakodásra. néha fáj. néha kicsit. néha nagyon. néha hiányzik az otthon. mostanában nagyon. de akkoris, itt vagyok, és lehet, hogy most utoljára. lehet, hogy ez az utolsó igazi nyaram a nagybetűs előtt. és minden percét ki akarom élvezni :)
és ez így is lett, elhatározásom ezidáig sikernek bizonyul :) az olyan apró örömök, mint egy tegnapi sikeres képfeltöltés és egy egész jó délutános műszak utáni extra gépezés, levélírás Dórinak és Rékának, vagy az esti (izgalmakkal teli) asszonytorna a csajokkal, vagy hogy két nap alatt 5 friss és meleg cinnamon roll csúszott le (amit ma megkoronáztam 3 blueberry muffinnal :)), már tegnap hiperboldoggá tettek :) de a mai vízicsúszda-diszkó parti kombinációt még az egész mosogatással töltött délelőtt sem tudta elrontani, megkoronázva egy to-go box-al amit Beától kaptam, és azzal a csodás félórával, amit egy tündérbogár királylánnyal tölthettem :') Sofie az egyik fejes kislánya, 3 hipercuki báttyal megáldva, mondanom sem kell, hogy egytől egyig gyönyörűek :) és bár Sofie szőkésbarna göndörfürtös kislány, nekem akkoris nagyon Fanni, és azt ugye nem kell mégcsak leírnom sem, hogy mennnnyire nagyon hiányzik az én kis feketefürtös hercegnőm :)
naszóval, ma Planet Ozark volt itt Ozarkfalván, ami annyit tesz, hogy ilyenkor pizza-cola party van és szól a zene megy a dizsi vacsi közben :) (Rékával ottmaradtunk az étkezőben bulizni, alkohol nélkül nagyobbat bulizunk, mint otthon valaha is, hiába, Ozark-effect :D) és a kis Sofie ott szaladgált fel s alá, én meg csak leguggoltam hátha odajön dumcsizni, erre odaszaladt, megölelt, majd elfutott a napszemcsimmel :'D utána meg nem tudtam levakarni magamról - nemmintha akartam volna :D és imádtam!!! úgy feltöltött, és bár most ha lehet mégjobban hiányzik Fannim, de a tudat, hogy már nem is olyan sokára vele fogok együtt ugrálni...felbecsülhetetlen :)

úgyhogy dear God, köszönöm hogy ma küldted nekem ezt a tündérkirálylányt, mert végre újra ÉLEK! :)

nade, visszatérve a valóságba, kimaradt egy szabadnapos bejegyzés, úgyhogy tartok most egy kis flash back Sunday-t :) (ami valószínű hogy Monday lesz, de mindegy is :D) (vagyis inkább Szerda :D :D :D)
azt ugye eddig is tudtam, hogy ember tervez Isten végez, és hogy a legnagyobb bulik a legbizonytalanabb elindulásokból kerekednek, de egy ilyen szuper szabadnapra még álmomban sem mertem volna gondolni, amiért nem tudok elég hálás lenni :) (kicsit van csak déjá vu-m a tavalyi nyárra visszagondolva :))
ugyebár ha szabadnapunk van, akkor előző este még vacsit kell felszolgálni, aztán leléphetnénk Sleepy Hollowba. de mivan akkor ha kedd este éppen Water World és picnic és habparti van?! :D hát persze hogy maradtunk :D bár nekem kimaradt a habban ugrálás, a lányokat nézve és a hab mellett állva Petivel a My Heart Will Go On remixre ugrálva tűzijátékot nézve IS király volt a bulit :D a másnapról ekkor még csak annyit tudtunk hogy Little Rock, Dave, 10:30. nothing else :) hát fel is keltünk, Beával embert faragtunk magunkból, gépeztünk egy kicsit, majd kábé 40 perc ruhaválogatás után elindultunk az office irányába (még jó hogy "egy rongyunk sincs" :D) az indulás elég Dave-esre sikeredett, egy órát csúsztunk csak :'D DE!!! mikor odaért, kicsit búskomor képpel közölte, hogy vannak opciók a napra, például: ha van kedvünk egy igazi american experience-hez, elmehetnénk egy helyi baseball meccsre, 1 dolláros hotdoggal megspékelve, de sajnos este 7kor lesz a dolog, jajj most mi lesz... hát milenne?! :D MEGYÜNK!!! :D mondanom sem kell hogy levakarhatatlan füligérő mosoly ült ki az arcomra, ami oda is ragadt egész álló napra :D elindultunk, én kaptam az anyósülést (később még fontos információ lesz ez :D) próbáltam szóval tartani Dave-t, akiről nem tudtuk meg hogy ki is ő pontosan nekünk (talán az összekötő kapocs köztünk és a tábor között, de megnevezni nem tudnám :D mondjuk úgy, hogy ő a táboros apukánk. kívánságunk számára parancs :)) tettünk egy kis kitérőt Mt Ida-ba, betértünk egy Thrift Shop-ba (magyarul használtruhakereskedés, vagyis az "öreglányok TJ Maxx-e" :D), nem volt olyan jó, de legalább megtaláltam a tökéletes játékot, csak egyrészt fémdobozos volt, amit ki se bírtam nyitni, másrészt nem férne bele sajnos a bőröndbe :( de a szívem szakadt ketté hogy ott kellett hagynom... jóbarátoktársas
utána fényképezkedtünk az amerikai-zászlós fallal, mondhatni Mt Ida egyetlen nevezetességével :D utána tovább róttuk az arkansasi végtelen utat, és kérdeztem Dave-t, hogy tudna-e valamit mutatni,a mitől igazán szereti ezt a környéket, mire felvitt minket egy hegytetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílt A tóra :)) gyönyörű volt :) néhány fénykép és csendes pillanat után továbbindultunk Little Rock városába. kicsit bealudtunk az úton, de ezen már meg se lepődök :D (kimerültségünk határtalan és kikúrálhatatlan) aztán kérdezte Dave hogy hol szeretnénk enni, mire mondta hogy van egy ilyen szendvicses hambis hely ahol ő még nem volt (jaj, az azért hozzátartozik a sztorihoz hogy szegény Dave minden szabadnapján Little Rock-ba megy azokkal akiknek épp szabadnapjuk van. kicsitsem lehet uncsi.) úgyhogy mondtuk hogy jeszofkorsz, menjünk oda :) hát Murphy engem nem szeret, negyed3körül odaértünk, 2kor bezárt :) szerencsére (:D) ott volt nálam az USA bibliám, gyorsan felcsaptam, volt is egy hely benne amit ajánlott, hát mondanom sem kell, öhöm, Murphy :D ilyen lepukkadt helyet én még kívülről nem láttam :D úgyhogy egy hatalmas visítvanevetés után továbbhajtottunk :D leparkoltunk a folyó mellett, és egy bácsi a Flying Fosh nevezetű éttermet ajánlotta, mi pedig jól megfogadtuk a jótanácsot, elmentünk, és életünk legamerikaibb élménye volt az ottani ebéd :) márcsak hamburgert kellett volna enni sültkrumplival. de minek ha lehet enni halat is rákkal?! :D isteni kaja, remek hangulat, állatijó berendezés (szószerint, a falak tele voltak halakkal :D), country zene, jegeskóla :D imádtuk mind, ráadásul Dav-nek is valami új volt, úgyhogy örültünk nagyon :) mondjuk csak kicsit volt kínos, mikor mondta hogy ő fizet, én totál rosszul éreztem magam miatta, de azt mondta hogy cserébe vár mindenhonnan képeslapot ahová csak utazunk :) fair alkunak tűnt :) ebéd után kicsit sétáltunk a folyóparton, majd elmentünk a State Capitol of Arkansas-ba (3. amerikai kapitóliumom, pipa :D) hozzáteszem, nekem jobban tetszett mint a wisconsini, világos és letisztult volt, rengeteg természetes fénnyel és márvánnyal :) a mosdóról nem is beszélve, mint a királynéni nappalija kábé :'D miután kívülről belülről megcsodáltuk az építményt és jól kigyönyörködtük magunkat, visszaindultunk felszedni Andzrej-t és Kasa-t, elmentünk Walmartba, ahol gyakorlatilag tényleg a legfontosabb dolgokat beszereztük 20 perc alatt (fogkrém!!! :D), és visszaindultunka belvárosba, mert GAME TIME VOLT!!!! :D a szívem egyszerre vert lassan és hevesen, totál extázisba estem már a stadion látványától :D kicsi helyi meccs volt egy "kicsi" stadionnal (nekem épp elég nagy volt :D) és mivel az én szívem örökké egy csapatért dobog, annyira együttéreztem azokkal akik konkrétan odaőszültek az elsősorba a hotdog és a korsósör mellé :D az elmúlt két évben először éreztem magam igazán otthon :') a szabályok kábé ugyanazok mint a softballban, ahhoz pedig már volt közöm tavaly, de azért volt még kérdőjel a fejemben :) de nem győzöm elégszer elmondani leírni szétkürtölni az egész világnak: IMÁDTAM! :)) 10 round van, mi addig a bizonyos 7.ig maradtunk, és bár a "csapatunk" vesztésre állt, hihetetlenül jó volt :) és bár nem sikerült kivívnunk a játékosok figyelmét (se elég kis gyerek, se elég BM nem vagyok :D), és nem sikerült labdát szereznünk, Andzrej este meglepett egy 5dolláros ajándéklabdával :))) legszebb ajándék, köszönöm :)) szóval olyan este fél10 körül elindultunk a sötét éjszakába bele, vissza a táborba, haza. de egy ilyen tökéletes napot muszáj volt még megkoronázni valahogy :D nagyban beszélgetünk, zenéthallgatunk, boldogság happiness, már elhagytuk Mt Ida-t és tényleg márcsak percek választottak el a tábortól, mikor is sikerült elütnünk egy sakált :'D (ANYÓSÜLÉS!!!) én konkrétan sokkot kaptam, sírtam és nevettem egyszerre, nem tértem magamhoz :D ez volt csak az igazi 4D :'D szegény, r.i.p. dear coyote :(

szóval így tellett el a napunk, tele napsütéssel örömmel és izgalommal, a legjobb volt valaha :)
azóta kicsit megint hullámzó a kedvem, de határozottan jobban vagyok :)
tegnap piknik volt, és a kicsi Sofie megint a nyakamba ugrott :) Peti szerint kaptam egy kishúgot a nyárra :)
és tegnap sikerült szkájpolnom anyával Bogival és Fannival is, hát kell ennél több a boldogsághoz? :)
nem.
de azért este kaptunk a nyakunkba egy dézsábólzuhét, és meg kell hogy állapítsam, az esőnek is közösségkovácsoló ereje van :D imádtam. már csak egy forrócsoki hiányzott a kezünkből. helyette kaptam egy békát :'D
és még hogy nem ez életem nyara... :D

csókok haza!



ui. worship songokat hallgatok, Bibliát olvasok és jól érzem magam :D (és igen, még mindig ugyanaz a Zsófi vagyok, nem kell félni. rossz pénz nem vész el ;))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése